A Vaj Bisztró és Vendégház az elmúlt néhány évben izgalmasabbá tette a villányi borvidék, azon belül is Palkonya gasztrokínálatát, pedig nem kell panaszkodni a magyar falvak egy főre jutó éttermeinek versenyében ott lehetnek a top tízben. Ezzel az elismeréssel pedig olyan nevekhez csatlakoztak ezzel, mint a Kistücsök, a Bock Bisztró, a Mandula vagy a Biarritz, akik többek között megkapták ezt a díjat.

A Vaj megnyitása Kapronczai Balázs (és felesége, Polgár Kata) nevéhez fűződik, akikkel még a Polgár Pince kapcsán kezdtünk el együtt dolgozni, nota bene Balázs nekem, sőt nekünk családilag társastánc-tanárunk is volt, a Pécsi Tudományegyetem Táncoló Egyetemének kurzusai során vagy két félévet táncoltunk nála. Nem ma volt.

Kapronczai Balázs (középen) a CEUCO Aurum-díj átadásán

Nos, Balázs étteremnyitása legalább annyira meglepett, mint amikor közölte, hogy beiratkozott a pécsi jogra, de hát jogszabályokat tanulni végül is idő és türelem kérdése, míg a főzéshez kell némi érzék és hát az első alkalom, amikor Balázs főzött a Pécsi Borozó szerkesztőségének, nos, nem feltétlenül azt bizonyította, hogy mindent adjon fel a tűzhely közelségéért. A barrique pörkölt azóta legendává nemesült, Balázs meg éttermet nyitott.

Dani Dávid séf és Kapronczai Balázs a CEUCO Aurum-díjjal

No de vissza a jelenbe, vagyis a közelmúltba, merthogy augusztusban Miklós Csabi borvacsorát rendeztek a Vajban, amire kedves invitálást kaptunk, Csabi móri borait kedvelem, Dani Dávid séf (igen, ma már nem elsősorban Balázs főz, így a barrique pörkölt kóstolási lehetősége mérsékelt...) ételeit meg leginkább korábbi munkássága nyomán ismertem, nosza felkerekedtünk. Gyerekek elhelyezése megoldva, az idősebb már csak azért érdeklődik, meddig maradunk, hogy azért legalább öt perccel előttünk térjen haza, a kisebbik meg élvezi a nagyszülői vendéglátást.

Borjúcarpaccio

Ha most hosszabb borleírásokat és ételkritikákat várna az olvasó, csalódni fog. Nem jegyzeteltem. Jól éreztem magam. Fotók készültek, de inkább csak dokumentálás, mint közlés szándékával. Ha az elején volt is bennem pár gondolat ezzel kapcsolatban, az elmúlt. Merthogy jó volt a hangulat, remek az asztaltársaság, kiválóak az ételek és tetszettek a borok. És néha engedni kell a sodrásnak.

Pazar sor Miklós Csabitól

Annyit meg kell jegyeznem, hogy az ezerjó sorozat pazar volt, működött aperitifként a sauvignon blanc, komplex bor a chardonnay,  a királyleányka belénk simult, de a lényeg a három ezerjó volt. És megint megfogadtam, hogy el kell menni ismét Mórra, túl rég voltam. Merthogy itt volt a Roger, a Mór és a Csoda. És tudom, hogy a Csoda a nagyobb, összetettebb, mélyebb, de nekem Roger Mór nőtt a szívemhez ezen az estén, talán az ételpárosítás miatt is.

Amuse bouche

És akkor az ételek, az amuse bouche már jót ígért és nem csalódtunk, a borjúcarpacciótól a kacsamellig minden patent volt és az esetek túlnyomó többségében nekem a borok és ételek is jól brusztolták egymást. Szóval nem érdemtelen ez az Aurum-díj, srácok, érdemes egy hétvégi ebédre vagy vacsorára elugrani Palkonyára, és ne feledjétek el megdicsérni Balázs saját pinot noirját, ha ügyesek vagytok, egy grátisz pálinkát biztos kiérdemeltek!

Az külön jó élmény volt, hogy villányi borász is élvezte a móri vendégborokat, a hivatalos sor után azért még pár palack pukkant és a gyermek biztosan sokkal hamarabb ért haza, mint mi...

Címlapon: Kapronczai Balázs és Miklós Csabi a palkonyai borvacsorán