Már jó pár éve, hogy először kóstoltam Dobravac-borokat és azóta nem jött össze, hogy ellátogassak a pincészetbe. A Vinistra borverseny délutáni pincelátogatásait a zsűritagok között kvázi sorsolják, induláskor nem is tudod, hova visznek, de ezen a napon meghekkeltem a rendszert és irány Rovinj.
Damir Dobravac a szülői hagyományt folytatva zöldségekkel és gyümölcsökkel látja el a rovinji gasztronómiát, míg felesége, Natalina a turisztikai részét viszi a családi vállalkozásnak.
DAMIR DOBRAVAC (BAL OLDALON)
A városhoz közeli 15 hektáros birtokon 65 fajtát termeszt, van a kínálatában szamóca, őszibarack, körte, szilva, cseresznye, csemegeszőlő és füge, no meg sok zöldségféle, mint például burgonya, sárgarépa, zeller, petrezselyem, saláta, répa, kapor, paradicsom, koktélparadicsom, uborka, padlizsán, paprika, cukkini, mángold, spenót, vöröshagyma, fokhagyma, káposzta, bab, édeskömény, cukkini virágok és fűszernövények (leginkább menta és bazsalikom). Olyan negyven helyi éttermet látnak el ezekkel a remek helyi terményekkel.
És van hat hektár szőlő is, leginkább helyi fajták, malvazija istarska és teran, évi 35.000 palack bor készül egy fiatal borász hölgy, Matea Jagar közreműködésével. Nézzük is sorra, mit kóstoltunk.
Friss, könnyed malvazija. Citrusok, barack, könnyű virágillat. Filigrán struktúra. Afféle aperitiv, mi is a teraszon kóstolgatjuk, közben a csodás rovinji látképet csodáljuk, a Dobravac birtokon a borászat és vendéglátás összeér, itt vannak a kibérelhető szobák és apartmanok, később borkóstoló termet is teszteljük, de előtte még gyönyörködünk az óváros félszigetében, ahonnan egykoron a hajósok fele halászni, a másik fele kalózkodni indult az Adriára… A Suita könnyed, jól iható, igazi teraszbor. 86/100 pont.
Malvazija. Még mindig a friss kategória. Nagyjából 7-10 nappal későbbi szüret. 36 órás héjon tartás, 10-12 fokon. Az illata érettebb, mélyebb. Édes-sós citrusok. Kajszi, alma. Némi fanyarság kortyban, testesebb, ásványosabb, hosszabb. Kicsit komplexebb mutatvány, érdemes harapni hozzá valamit. 89/100 pont.
Gyönyörű, érett, telt illat. Kortyban erőteljes, intenzív, érett gyümölcsökkel, akácméz és kajszi, feszes struktúra, izgalmas, hosszú bor, némi krémességgel, finom fűszerességgel, jó savakkal. 3 nap maceráció, 6 majd hónapig volt francia hordóban a tétel fele. 92/100 pont.
A malvazija negyedik arca. 20 nap héjon tartás. Kilenc hónap hordóban, újban a fele. Kajszilekvár és kandírozott narancshéj. Fanyarság, érett citrusok, hordófűszerek. Erőteljes és intenzív. Édesérzet, ami a 15,5 alkoholszázaléknak is köszönhető. De nem zavar a magas alkohol, komplex bor ez ahhoz. Ez a simfonia minor, minden bornak zenei neve van, így ennek is, de majd látjuk, azért akad kivétel. Szűretlenül palackozták. 91/100 pont.
MATEA JAGAR ÉS NATALINA DOBRAVAC
Damir édesapjának nevét őrzi ez a bor. Teran. Fél éves érlelés után került piacra. Fiatalos, gyümölcsös, meggy és szilva, kortyban jó, sőt dél-magyar szájnak erős savak, pici vadság, jó ivású, tartalmas, tiszta bor. Fokhagymakrém, szalonna és oregánó a kísérő falatka fő alkotóelemei és betalálnak, de nagyon. 88/100 pont.
Teran. Francia hordóban érlelték egy teljes évig, feldolgozás előtt a szőlő egy részét szárították. Szilva, meggy, fűszer. Jól megy a falatkához, polenta, aszalt szilva és szalonna van benne, a bor hozzásimul, jó teste van, izgalmas, elég hosszú a korty. Az előzőnél puhább, selymesebb, olajosabb. 89/100 pont.
Visszatérés. Ismét malvazija. 40 napig tartották héjon. Majd három évet töltött francia hordóban. Szeptember végi szüret. Érett illat. Lassabban nyílik minden korábbinál. Sózott citrom, sárga gyümölcs, narancslekvár, grapefruitszörp. Gyanta. Karamell. Orange/Amber. 90/100 pont.
Sárgamuskotály passito. Hat hónapig szárították a fürtöket. Nagyjából 100 gramm természetes cukor van benne. Érett, kissé túlérett jegyek, aszalványok, kandírozott trópusi gyümölcs. Valahogy a cukor-sav arány nem teljes, egyébként nagyon korrekt édes bor. 88/100 pont.
A képek egy része a borokhoz felszolgált falatkákat örökítik meg, amelyeket Karin Rupena Perdec sommelier készített, akit férje, szintén kiváló sommelier és borszakíró, Emil Perdec révén ismertem meg. Most végre ellátogathattam a kis birodalmába, ahol remek borsort és passzoló ételeket kínált nekünk.
A hírek szerint a jelenlegi, kissé kinőtt feldolgozó helyett a külterületen épül majd egy modernebb és nagyobb, de kóstolni ide kell visszatérni, mert ezen a teraszon elüldölgélnék még most is...