Sokat gondolkoztam, mit írjak az augusztus végi Montenuovo-kirándulásunk kapcsán. Elvégre nem vagyok a szavak embere, ez sokkal inkább Zoli területe, de most úgy esett én képviselhettem magunkat, és bevallom nagyon jól éreztem magam. Montenuovo-jubileum Bólyban és Kisharsányban, képes beszámoló következik.

Tavaly a kezdők szerencséje is velünk volt, először neveztek magyar borok és rögtön a nagydíjat hoztuk el a szlovéniai Sevnica városában rendezett kékfrankos versenyről. Idén több minta indult, jól szerepeltünk, de a dobogóra nem sikerült felférni - negyedik lett a legjobb magyar bor, nyolcvanból az sem rossz eredmény.

Ritka vendég a kunsági bor az asztalunkon errefelé, ritkás volt az asztaltársaság a Kalamáris fröccsöldéjében a kunsági borok tematikus kóstolóján. Akik nem jöttek, azért egy kicsit sajnálhatják, akik ott voltunk, találhattunk bevágódós borokat. Nagy reveláció nem jött össze persze, de nem is vártunk rá.

Bizony ritkán jut eszünkbe bontani egy jó török bort, legfőképpen mert azt sem tudjuk, hogy van, hozzájutni meg még bajosabb. SzabóZé barátunk nyári csatangolásai során török borvidékekre is eljutott, hozott is kóstolót, hét palackot bontottunk, mind vörös volt.

A múltkorjában pár török bort hozott borvilágjáró barátunk, de nem lett volna jó direktben nekiesni hét vörösnek, így felvezető köröket is szerveztünk. Két osztrák fehéret például. Alap fehéreket, nem mentünk tizenöt euró fölé. De így is lett visszataps.

Négy nap, hosszú hétvége, már szerdán befájdult az agy, amikor véletlenül egy hiperben szerettem volna egyetlen apróságot venni. Mindenki őrült mód vásárolt, pedig a boltok pénteken újranyitnak, amúgy sincs valami pocaksüttető strandidő, a Balatonig se muszáj elzarándokolni. Van viszont két borom, amik négy napon át kitartanak, ha persze előbb nem nézünk a palack aljára.

Alapjáraton a magyar emberek többsége a borban jelentkező különböző gyümölcsök érzetét is szimpla blöffnek tartja, mondván, hogy a bornak kizárólag szőlőíze lehet. Így ez a kérdéskör a keményvonalas szubkultúra belső köreit hozza inkább lázba, de talán nem hiábavaló összegezni az ismereteinket és megpróbálkozni egy esetleges gyakorlati bizonyítással

Előbb tanakodtunk kicsit, a Csehországból érkezett pinot blanc vagy rajnai rizling kerüljön be először egy kóstolósorba. Aztán eszembe jutott, hogy van a pince osztrák szegletében két Loimer-rizling, amikre már kíváncsi vagyok. Hozzádobtunk még egy meglepetést a csapatnak és a Kalamáris borkertjében, azaz fröccsöldéjében foglaltunk is egy asztalt.

Volt a pincében egy-két furmint, aztán Gabi is, Zsolt is hozott egyet-egyet, gondoltuk összedobjuk és hipp-hopp összejött 5 palack. Ami már egy szép kis sor, főleg, hogy viszonylag ismeretlenebb, azaz ritkábban kóstolt termelők, vidékek, borok jöttek össze. Tokaj, Somló, Burgenland, Muraköz.