Kérem Várjon!
Cikkek
Csak azért is karácsony!
Recept: vaníliás kifli
Szabó Réka Kata
2020 December 16.
Ez az év semmiben sem szokványos. Kevesebbet találkozunk, kevesebbet utazunk, az az ember érzése, hogy csak úgy elsuhant mellette az év. És itt vagyunk karácsony előtt, mégsincs igazi Karácsony-érzésünk. Szólhatnak a már unalomig ismételt dalok, megjelenhetnek a szaloncukor-árusok, de nem az igazi. Szabó Réka Kata, a Yokka Desszertműhely vezetője egy gyerekkorunk kedvence sütivel próbálja meg előhozni a tudatalattiból a karácsonyi hangulatot. Süssetek velünk, de bontsatok hozzá egy édes cirfandlit is! 

Az idei év közhelye, hogy a koronavírus ebben az évben mindent felülír. Állítólag a karácsonyt is. Ha hagyjuk…

Az iskolában elmaradt a karácsonyi vásár, ami nálunk tradicionálisan az adventi időszak beharangozója. Nem volt a gyerekeknél osztálykarácsony, elmaradtak a különórák karácsonyi bemutatói, a zeneiskolák karácsonyi koncertjei. Előkerültek ugyan a karácsonyi lakásdíszek, az udvaron a tujákat fényárba öltöztettük, és vasárnaponként meggyújtjuk az adventi koszorún a gyertyát. A hangulat valahogy mégis várat magára. A megszokott év végi rutin - ami általában az utolsó csepp energiát is kifacsarja az emberből – most kifejezetten hiányzik. Úgy látszik, mégiscsak segített ráhangolódni az ünnepre, segített örömmel várni a karácsonyi megnyugvást, - a végre - a családdal töltött csendes napokat.

Mégis van valami, amit még ez a nyavalyás vírus sem tud elvenni tőlünk, az pedig a nosztalgia, amit a tradicionálisan karácsonykor készülő sütemények csempésznek az életünkbe. Nekem legalább is most ez segít. A sütő és főző workshopokra amúgy csendesen várakozó műhelyben összegyűlik a család, és közösen készítjük el a karácsonyi finomságokat. Nem mondom, hogy nem próbálunk ki új recepteket, de a lelkemet mégiscsak azok a sütemények simogatják, meg, melyek visszarepítenek a gyerekkoromba, nagymamám konyhájába, ahol eredetileg készültek.

Ilyen ez a vaníliás kifli recept is, mely dédnagyanyámtól örökölt, gyöngybetűkkel, kézzel írt, de finoman szólva kissé már viseltes receptes füzetéből származik. Az elnevezés a receptben Kugler kifli, de a köztudatba inkább vaníliás kifliként került be.

Ennek a rendkívül egyszerű, alig néhány hozzávalóból készülő sütinek a lényege, hogy a tésztába olajos mag is kerül, és még melegen megforgatjuk vaníliás cukorban. 
Az olajos magok közül nekem dióval ízlik a legjobban, valahogy annak az íze a legkarakteresebb benne.

Anyaghányad (kb. egy sütőlemeznyi kiflihez):

  • 280 g búzafinomliszt, vagy ha van, finom süteményliszt
  • 140 g vaj
  • 50 g darált dió/mogyoró
  • 70 g porcukor
  • 1 tojásfehérje

Hempergetéshez:

  • 100 g porcukor
  • 1 csomag bourbon vaníliás cukor/1 rúd vanília kikapart magja

A hempergetéshez vaníliás cukrot használunk. Fontos, hogy VANÍLIÁS és nem vanillinos, vagyis a porcukorhoz vagy bourbon vaníliás cukrot, vagy valódi vanília kikapart magjait keverjétek.
Hempergetni még melegen kell, de azért nem forrón. Ha túl magas a tészta hőmérséklete, hempergetés után a cukor a felszabaduló párától összeáll. Ha viszont némi hűtés után, de még melegen forgatod meg a félholdakat a vaníliás porcukorban, akkor pont annyi tapad majd rájuk, amennyi kell. A tésztában amúgy nincs túl sok cukor, így a plusz vaníliás cukor nélkül nem is lenn elég ízes/édes.

A sütőt előmelegítjük kb. 190 Celsius fokosra. Ha a Te sütőd erősen süt, inkább alacsonyabbra állítsd a hőfokot!

A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, amíg nedves homok állagot kapunk. Hozzákeverjük a cukrot és a darált olajos magot. A közepébe mélyedést készítünk és beleöntjük a tojásfehérjét. Középről indulva körkörösen dolgozzuk a száraz anyagokat a fehérjéhez és gyors, de határozott mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Ha nagyjából összeállt, az asztalon - figyelve, hogy a lehető legkevesebbet érintkezzen a kezünkkel - gyorsan átgyúrjuk. 

Az összeállt tésztát, ha túlságosan megolvadt benne a vaj, frissentartó fóliába csomagolva egy órára a hűtőbe tesszük pihenni. Ha elég gyorsak voltunk, és a tésztánk nem olvadt meg, akár azonnal is folytathatjuk a munkát. 

A masszából 15 grammos darabokat csípünk és a tenyerünk alatt hengergetve, kb. 1 cm vastag, hosszúkás rudat formázunk belőle.

Az előmelegített sütőbe tesszük és kb. 15-25 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha itt-ott már elkezdett kicsit sötétedni a tészta.

Nem forrón, de még melegen meghempergetjük a vaníliás cukorban.

Elvileg pár hétig eláll, de nálunk még soha nem húzta addig.

Áldott adventi készülődést kívánok mindenkinek!


Recept: Yokka Desszertműhely