Kérem Várjon!
Hírek
Milyen mérce a Decanter versenye?
gyz
2023 June 08.
Megérkeztek az idei Decanter-eredmények. A 2023-as versenyre közel 19 000 bort neveztek be a világ minden bortermelő tájáról, ezekből 14620 kapott valamiféle elismerést, de best in show díjat csak 49 bor, platina érmet pedig csupán 124 bor kapott, ráadásul az aranyérmek száma is alacsony, mindössze 704. Egy kis statisztika az alábbiakban, aztán a következtetéseket mindenki maga vonja le.

A díjazott magyar borok száma 146, ugyanakor ebben 3 platina, 11 arany és 54 ezüst van. A legrangosabb díjakat tokaji borászok hozták el, no és egy-egy szekszárdi vörös és balatoni fehér, de persze az is édes.

Platina: Oremus Mandolás Furmint 2020, Tokaj Hétszőlő Selection 2011 és Gizella Szamorodni 2019.

Arany: Feind Pincészet Choice 2018, Fritz Bikavér 2019, Dobogó Pincészet Úrágya 2019, Holdvölgy Expression 2019, Antalóczy Furmint 2019, Béres Aszú 6 puttonyos 2016, Tokaj Hétszőlő Eszencia 2010, Dobogó Pincészet 2018, Patricius Aszú 6 puttonyos 2018, Balassa Villő 2019 és Sauska Aszú 2017.

Gratulálunk!

Nézzük meg egy pillanatra, hogy szerepeltek a szomszédok. A horvátoknak 358 borát díjazták, közte 25 arany és 129 ezüst született. A szerbeknél 103 díjazott bor lett, egy best of show (szerémségi olaszrizling éppen), 5 arany és 38 ezüstérem. 

A szlovénoknak 195 díjazott borból 12 lett aranyérmes és 80 ezüstérmes. Az osztrák borok 202 díjat vittek haza, egy best of show, egy platina, 14 aranyérem és 155 ezüstérem a részletezés. Szlovákia sokáig nem jelent meg a listában, technikai akadályok miatt egy napot kellett várni a pontosításokkal, végül 4 bor jelent meg, négy bronzérem. 

Ukrajna ezzel szemben 37 díjat zsebelt be, közte egy platinát, és 13 ezüstöt. Románia az utolsó a szomszédok közül a felsorolásban, 57 díjazott boruk lett, közte 10 ezüstérmes.

Hogy hol tartunk a nagyvilágban? Szerintem nem annyira ott, ahova szívünk szerint pozicionáljuk magunkat. Ezen érdemes elgondolkodni, miközben épp megint azt tapasztaljuk, hogy a (mára már nagyon unott, csak néhanapján felfrissített) lózungokon kívül semmi valóban működő és hosszú távra tervezett és korszerű eszközöket használó és elszámoltatható magyar bormarketing nincs. Ami van, annak nagy része magánkezdeményezés, érdemi állami segítség nélkül.

Jelen vagyunk a boros köztudatban? Tokajon túl is? Eladjuk Tokajt az ismertségén keresztül? Vagy megmaradunk a belső perpatvarokkal - legyen az bortermelői vagy akadémiai szinten - terhelt langyosvízben? Nekem erre végképp nincsenek válaszaim, újságíró lévén csak kérdéseim vannak, ezekben a boros ügyekben vagy két évtizede. De jó lenne már érdemi válaszokat is kapni...