A kadarka frissen, fiatalon jó igazán, mondják sokan és talán igazuk van. De az a kadarka még nem fáradt el, csak innen valószínűleg felfelé sem fog már lépni. Nem késtünk el, de túltolni sem érdemes, ráadásul ez egy keményebb kötésű legény a megszokottnál.

Azt hiszem, az emberek többsége azért nem kedveli a kadarkát (ne tévesszen meg bennünket a borrajongók szűk tábora, akik mindig a különlegességre csettintenek, azért nem véletlenül csökkent a kadara területe alig nyolcvan év alatt több tízezer hektárrról 300 körülire és még ma is évről-évre csökken...), mert gyakran zöld jegyeket hordoz. A fogyasztók többsége meg az érett jegyeket bírja jobban. Nem kell túltolni ott sem, túlérésre nincs itt szükség, de az érettség mást hoz ki ebből a fajtából, egy ménesi vagy szerémségi ezt jól mutatja, pláne egy negotini. És ezen az úton egyensúlyoz a Bock kadarka is, amely villányiként megdöbbentően szekszárdias tud lenni, a jobbik fajtából ráadásul.

Van benne érettség, finom hordóhatás, érleltség és még mindig élő gyümölcs. Az illatban egy kis kávé is felbukkan, kortyban meggyes, málnás, áfonyás. Nem robban, de nem szürke. Élvezetes még mindig, kicsit szellőztetni jólesik, de utána érezni benne a faját, a borvidéket, talán vakon a termelőt nem lehetne rávágni, de ez ebben az esetben erény is lehet. Mondjuk, aki az utóbbi tíz évjératban követi a Bock kadarkákat és kadarka sillereket, már megtanulhatta, hogy ezek elég jók, ételek mellé a pincészetben szinte mindig ezek az első választások, aztán utána jöhetnek a villányi nagyágyúk.

Jelenleg a 2021-es van forgalomban, háromezerötszáz forint körül adják. Ha valaki nem merte négyévesen kóstolni, az még biztos nincs túl a csúcson, mert ott épp ez csücsül. Jelenleg olyan 88 pont.