Nemrég a fagyos Észtországban jártam, kitűnő alkalom volt ez itthon nem kapható borok beszerzésére. Mivel az észtek nem borkultúrájukról ismertek Európában, ezért a nekik legközelebbi boros nemzetre, a grúzokra esett a választásom. Ők annál nagyobb borosok, és erre büszkék is nagyon, szinte minden címkén hirdetik a 8000 ezer évre visszanyúló borkészítési hagyományaikat. Előzetes ismereteim a grúz borokról a nullával voltak egyenlőek, így az ár alapján választottam, meg persze a minden palackon feltűnő angol nyelvű leírások alapján. Fontos volt, hogy fehéret is vásároljak - még akkor is, ha a grúzok elsősorban vörösboraikról híresek.
Aranytányér Vacsorest néven indul a Gasztroegyetem tavaszi szemesztere február 26-án, 18:30-kor a Kalamáris Vendéglőben (7621 Pécs, Rákóczi út 30.). Az est házigazdái Rippl Béla, Skrut György, Antal Tamás, Golyák Csaba, Neller Henrich és Berta Zoltánné. Asztalfoglalás Somfai Gergőnél a +36-20/928-9102 telefonszámon (e-mail:gergely.somfai@slsoftware.eu) vagy a Kalamáris vendéglő telefonszámán: 72/312-573.
Az érdeklődés nem hagy alább Szekszárdon, hiszen legutóbb is 140 lelkes borbarát vett részt a BorEgyetemen. Tizenöt gyönyörű, testes, szekszárdi vörösbort kóstoltunk, amikhez Romsics Lászlón kívül maguk a borászok: Heimann Zoltán, Vida Péter, Takler András, Pálinkás László, Sárosdi Judit, valamint a Merfelsz és Fritz Pince tehetséges borászai is hozzáfűztek néhány gondolatot. Ez egy olyan borsorrend volt ami engem legalábbis egy más dimenzióba emelt, és nemcsak arra a két-három órára, míg kóstoltunk, hanem még hazaérkezésem után is hatással voltak rám az illatok, ízek és nem utolsó sorban Romsics László szavai….
A nyüzsgő, Los Angeles-i hetek után jólesett egy kis kikapcsolódás, egy kis nyugalom, ezért felautóztunk Észak-Kaliforniába, Napa völgybe és Sonomába. Itt minden olyan más, gyönyörű, és csak úgy árad a nyugalom mindenfelől. Az idő kifejezetten tavaszias, a szőlők nagy része már megmetszve várja, hogy a természet megadja a jelet, és elkezdődjön újra a nagy verseny. A sorok között virágok nyílnak, a madarak meg már úgy csicseregnek, mintha tudnának valamit, amit mi nem. Ámulva autózunk csodálva a tájat, türelmetlenül keressük azt a nekünk szimpatikus borászatot, ahová betérhetünk, és végre pohárral a kezünkben nyugtázzuk, hogy milyen jó is lesz, ha majd itt lakunk. Az út baloldalán megpillantunk egy érdekes építményt, egy félkör alakú, kövekből épített támfalat, felette kis épület, körülötte szőlők, a kapu melletti táblán pedig a név: Quintessa.
Világos, szinte átlátszó, sárgás-zöldes árnyalattal mutatkozik be. A bontás után visszafogott az illata, nem is annyira fajtajelleges, mint inkább kellemes fehérbor illattal rendelkezik. A szájban gömbölyű, nincsen benne semmi érdesség, mint ahogy nagy test vagy magas alkoholérzet sem. A kortyot a savak vezetik, aztán ropogós gyümölcsök jönnek, semmi sem zöld, de minden nagyon friss.
A magyar szőlő- és bortermelők alább felsorolt csoportja 12 javaslattal támogatja Magyarország jelenlegi és jövőbeli kormányát nemzetünk szőlészetének és borászatának sikeressé tételében. A 12 pontot támogatjuk mi is. És bízunk benne, hogy a közlemények, kiáltványok sorában ez nem fog elveszni, hanem felfigyelnek rá azok is, akiknek kellene.
Az idei év legkülönlegesebb borélményének ígérkezik a VinCE 2010, a legkiválóbb közép-európai borok seregszemléje, amelyet a magyar Decanter szervez március 20-21-én. A mesterkurzusokkal és előadásokkal tarkított monstre borkóstolón megjelennek a világ véleményformálói, a mérvadó szakértők és szakírók, hogy megfelelő körülmények között értékeljék a hazai és a külföldi borokat.
A hétvége részint farsangolással zajlik, hiszen a busójárától Rióig, a fiumei karneválon át mindenütt álarcos mulatozások vonzanak százezres tömegeket. Mellette persze Valentin-nap is van, zoranka kolléga által különösen nem kedvelt ünnep, hiszen pont a születésnapjára esik, de ettől még ugye van. És az éttermek készülnek is rá. Mazsoláztunk, mit is ajánlhatnánk szerelmes olvasóinknak a hétvégére.
Új sorozatot indítunk. Kenszei kolléga célja olyan könnyedén elérhető (ez alatt elsősorban a szupermarketek kínálata értendő) és megfizethető (maximum 5 euró, legyen ez állandó árfolyamon 1350 forint) borok bemutatása, amelyeket a kóstoló bátran ajánl mindenkinek, aki nem tud vinotékákba, esetleg borospincékbe zarándokolni, nem lélegzik együtt a boros világ történéseivel, híreivel, de jó borokat akar inni jó áron (meg persze mindenki másnak is). A cél nekik segítséget nyújtani a borok kiválasztásában.
Hosszasan kóstolgattam én ezt a három bort. Hordómintaként kaptam őket még két hónapja. Kibontottam, kóstolgattam, aztán a jegyzeteket jól elkavartam. Mostanság a második palackokat is megbontottam, a köztes időkben azért kitettem őket mindenfajta megpróbáltatásnak, nem csak a borhűtő kényelmes hűvösében pihentek. Hurcolásztam őket, voltak túl hidegben és túl melegben, egymáson, kartonban és polcok, bár fektetve mindig, állítva soha. Két körben győztek meg, nem tehetek róla, vállalom.