„A szamorodnin keresztül fölvennénk a versenyt a világ valamennyi édes borával (…). Az aszút pedig egy még a mostaninál is magasabb pozícióba kell helyezni” – nyilatkozta Szepsy István néhány éve. Tokaj esetében gyakran esik szó a dűlőkről, a száraz borokról, a furmintról, az aszúról. A tokaji borvidék komplexitása sok szempontból elkényeztet bennünket fogyasztókat, így lehet, hogy történelmi bortípusok, mint a szamorodni, kikerülnek időnként a fókuszból.

A naplóíró Ber Dov (1723-1805) és Moise Teitelbaum (1759-1841) a sátoraljaújhelyi csodarabbi valószínűleg soha nem találkoztak, hiszen a rabbi 1808-tól élt csak Újhelyen. Viszont az is igaz, hogy a Teitelbaum dinasztia alapítója talán borkereskedő apósa révén került Hegyaljára rabbinak, ráadásul neki köszönhetően jött létre a későbbi liszkai és keresztúri haszid közösség, így alakja Tokaj-Hegyalján megkerülhetetlen.

Tokajban mintha mindig háttérbe szorulna az aszú, a szamorodni és a száraz furmint mögött minden más. Pedig vannak itt csodás hárslevelűk, édes és száraz muskotályok, még néhány vörösbor is, pezsgők és a talán legpopulárisabb kategória, a kései szüret. Ebből bontottam most egyet.

Híres festmények elevenednek meg Prohászka Szandra és Kovács Nikoletta közös munkáin, melyeket a karantén hívott életre. A “festmények a zárt osztályról” projektet a koronavírusnak köszönhetjük, mi pedig a magunk módján tesszük hozzá, amihez értünk. Bort ajánlunk a képekhez!

Bevallom őszintén, nem nagyon gondoltam volna még egy hónapja sem, hogy a kóstolóprogramok átkerülnek a virtuális térbe, de mi is követjük a borozni vágyókat és a Zoomra költöztettük át heti kóstolóinkat, megnyitva őket a nagyközönség előtt is. Minden kedden három bor, valamiféle tematika alapján és este nyolctól lehet beszélgetni borásszal, borkereskedővel, borszakíróval és persze a mindenkit jól magába olvasztó fogalomként: borfogyasztó társainkkal is. Most kedden pécsi vörösökkel startoltunk.

Talán az volna az igazi kegyelmi ajándék, ha a jó sorsú újságíró mindig olyan földrajzi területen írhatná meg beszámolóit, ahonnan az ital származik, amellyel éppen bíbelődik. És elfogadhatóak az áthallások is: amikor a koordináták nem azonosak, ámde a világ lenyomata jelentősen hasonlít az eredetiéhez

Az 1700-as évben annak ellenére is egyre erősödött a zsidók szerepe a hegyaljai borkereskedelemben, hogy ezt megakadályozandó, különböző tiltások születtek. Érdemes ezeket, és a kijátszásukat is áttekinteni, hogy teljesebb képet kapjunk a korról.

Közép- és Kelet-Európa a halott legendák földje. Miután a vérgőzös huszadik században eldőlt, hogy az itt élő kis nemzetek kizárólag egymás kárára képesek elképzelni és építeni a jövőt, gyors legendagyártásba kezdtek, ezzel próbálván igazolni jussukat, miközben mások legendáit igyekeztek lerombolni. Ne legyenek illúzióink, mi sem tettünk másként. Kányádi Sándor Duna menti mondókája (ősöm ősödnél ősebb / hősöm hősödnél hősebb) tökéletesen példázza azt a skizofrén helyzetet, amibe belecsöppentünk és amiből még ma sem látni a kiutat.

Tudtam én, hogy van itthon valami (bármi) Romániából, amikor Gyöngyi rákérdezett, hogy mit lehetne párba állítani a dealu marei pezsgőjével! Arra viszont nem számítottam, hogy egy ménesit bontok majd, méghozzá olyat, amiről semmit nem tudok!