Kérem Várjon!
Cikkek
A pinot vajon mi?
Pinot noir és kékfrankos a Beljétől
zoranka
2012 September 18.

A múlt héten megemlített vörösborcsomagban volt még két új vörösbor a Vina Belje pincészettől, egy bemutatón már kóstoltuk ezeket, de akkor sok az ember, nagy az ünnep, eszünk is, iszunk is, keverednek az ízek. Most picit odafigyelősebb kóstolókörülmények között bontottuk meg a kapott palackokat. No igen, minden más hajtás után.

Vina Belje Frankovka 2009

Tiszta illatok. Érett meggy. Vanília. Cseresznye, málna, alkohol. Szépen nyílik, kedves. Kortyban húsos-testes, betölti a szájat, érett tannint, meggyet, szilvát hoz és persze hordófűszereket. Hosszan tart, korrekt savak lendítik, viszont a végére felerősödik az alkoholérzet, nem csoda, 15,2 százalék azért elég magasnak mondható. Nagy formátumú bor, masszív testtel, egy kicsit talán sok is van benne néhány elemből, de ha azt nézzük, ez az első próbálkozásuk, hogy egy kékfrankos-válogatással jelenjenek meg a piacon. Nekem 88 pont. 85 kuna, azaz 3400 forint.

Vina Belje Pinot Noir 2009

A pinot noirnál mindig több táborra szakadunk. Hogy akkor most milyen is, egyszer már írtam erről. Nem ismételném meg. Ez a pinot noir sokaknak nem fog tetszeni. Nekem meg tetszik, mert a maga izmosságában is izgalmas. Érett málna, szeder és szilva jön illatban, némi fűszerességgel kombinálva, hihetetlenül intenzív. A korty telt, kerek, zömök és szép a tannin-szerkezet. Az ízvilága elhajlik az áfonya, az érett, túlérett, olykor lekváros erdei gyümölcsök felé. Szép hordóhasználatot dícsérhetünk még. A magas alkohol mellett (16,5%) savban sem szegény a bor, ráadásként pár gramm maradék cukor is kerekíti. Nem egysíkú bor, annyi bizonyos. Ha csak azt mondom, egy baranyai vörösbor, akkor több, ha pinot noir, akkor visszaveszek kicsit, bár érzem benne, de mégsem eléggé a fajtát. Bevállalom, akkor 90 pont. Árat viszont nem találtam rá…