A közép-európai borvilág egyik legizgalmasabb átalakulása jelenleg a cseh és morva borvidékeken zajlik, ahol a tradíció és a modern organikus szemlélet kéz a kézben jár. Ennek a megújulásnak az egyik legfontosabb bástyája Jan Stávek pincészete. Stávek nem csupán egy borász a sok közül: ő a kékfrankos (frankovka) igazi nagykövete, aki bebizonyítja, hogy ez a fajta a legmagasabb szintű nemzetközi versenyeken is abszolút elit kategóriát képvisel.

A neten pár napja elérhető egy hirdetés, amiben egy ingatlanos bőszen árulja a Somlói Apátsági Pincét, annak minden tartozékával együtt. Miután Balogh Zoli, a tulajdonos, jól ismert arca a hazai boros közéletnek, logikus lépés volt felhívni és a miértekről kérdezni.

Második, mert első ugye mégsem lehet, azzal saját nevünket, a Da biberét delegitimálnánk. Római időből, az 1. századból, talán a Julius–Claudius-, talán a Flavius-dinasztia idejéből származik az a bizonyos kelta korsó „Adj innom!” felirattal, amit mi is zászlónkra tűztünk. Kétezer év interregnum után Nagyrada központtal aztán svéd triumvirátus alapított újra császárságot. Azaz „Cézárságot”. Léptékváltás, irodabútorok, amfora, Messiás. Kis-Balaton – nagy borok? Odatekertünk, utánajártunk. Vezess új utakra, Jászberényi Dani!