Kérem Várjon!
Cikkek
Osztrák-magyar borpárbaj: sauvignon blanc
Kóstolók a Cornel's borbárban
Juhász Dániel Zsombor
2022 November 04.

Rég volt már hogy a drótszamár kóstolás ürügyén a Búza tér felé vegye az irányt. De véget értek a kancsó fröccsöket elnyelő meleg esték, behúzódtunk fedett helyre, így Memi pasa egykori fürdője sarkánál nem fordultam le a „Fröcsi” felé, hanem beleálltam a tempóba, és a szitin átsuhanva meg sem álltam a Cornel’s Borbárig. Borpárbaj levezénylése várt rám.  Nem is akármilyené!

Azután nem sokkal, hogy Jakab Tamás barátunk áttette székhelyét a stájer fővárosba, és a sógorok borait kezdte forgalmazni, megbeszéltük, csinálunk osztrák boros kóstolókat, sőt, osztrák-magyar tematikus bormeccset is. Rögtön vizionáltam is mi lehetne, kékfrankos, olaszrizling, vagy ZV, ’schuldigung, GV, de ha nem a veltelini, akkor esetleg sárgamuskotály, GM… Tamás bólogatott, majd közölte, sauvignon blanc lesz. Némileg csodálkozó tekintetem magyarázatra sarkalta. Választott hazája, Stájerország, top SB borai a francia borversenyeken nem csak zárkóztak a helyi és új-zélandi borokhoz, de jó párszor verték is őket. Ám legyen. Csapassuk!

Az elérhetőség, a párosíthatóság és a sokszínűség érdekében több osztrák és magyar borvidék borai szerepeltek, a friss, ropogóstól, az összetettebb, érlelt tételekig, párbajoztatva a hasonló helyekről és/vagy hasonlóan elkészítetteket.

Öt párbaj volt, most nem vakon kóstolva, mindegyiknél megszavazva a jobb, és a végén megválasztva a legjobb.

Első csörte – Alföldi borok: Mosoni sík (Neusiedlersee DAC) vs Kunsági Borvidék

Weingut Wilhelm Thell ’21 vs Frittmann ’21

A svájci szabadságharcoshoz kísértetiesen hasonló nevű mosontarcsai (Andau) borász kunsági ellenfelével megegyezően, széles fajtaválasztékban készít, lendületes, jó savú borokat, nem csak csendes, hanem gyöngyöző változatban is. A kékfrankos és a világfajták mellett, mindkét borász a területre jellemző szőlőkre is nagy hangsúlyt fektet. Ami a Neusiedlersee DAC területén a Sankt Laurent (Szent Lőrinc) a zweigelt és a gelber muskateller, az a Kunsági Borvidéken a kadarka, a generosa vagy a cserszegi.

Jelen párbaj szereplői között már nagyobb volt különbség. A Frittmann úgy tetszett már nem tud annyit, mint néhány hónapja, bár fröccsíznek jól esett. Wilhelm Thell számszeríjában ugyanakkor még ott az erő, a lendület. A kortyban jön a klasszikus SB, némi egres, kis vágott fű formájában, plusz némi édeske, érett gyümölcsök képében, barack, pici tropikus ízek. A szavazatokban is kijött a különbség, sok-kevés, Ausztria-Magyarország 1:0.

Második kör – „Nem tipikus lelőhely”: Schrattenthal (Weinviertel) vs Hásságy (Pécsi Borvidék)

Frotzler Ried Reitweg ’21 vs Belward ’21

Megjegyzendő, az alföld sem a SB klasszikus termőhelye, és talán a második kör szereplőinél is lehetett volna más közös jelzőt találni, felszín vagy talaj tekintetében, de egyik borvidékről sem a sauvignon ugrik be rögtön.

Ausztria legnagyobb, legészakibb borvidéke a Weinviertel, a zöldveltelini hazája, több ezer hektáron termesztik. Ennek nyugati részén fekszik, az ezer fős település, Schrattenthal, melyben Frotzlerék 1872 óta készítik boraikat. A Belward pincészet nem tekint vissza évszázados múltra, de mára Pécs környékén megkerülhetetlen, és országos viszonylatban is jelentős lett.

A borok klasszikus jegyeket felsorakoztatva mérkőztek meg egymással. Az osztrák virágos illattal nyit, aztán jön a bodza, plusz kis citromfű, csalán, melyek a kortyban is ott vannak, némi lime és trópusi gyümölcsök kíséretében, bár szerintem kandírozott citrom. A Belward szintén a virágos, bodzás vonallal nyit, majd egres, vágott fű és még több bodza, kis lime. És brutális lendület. Mely kitartott, és behúzta a meccset, ha szorosan is. 12 szavazat, 15 ellenében. Ausztria-Magyarország 1-1.

Az izgalmak fokozódtak, de csak most következett a java!

Harmadik kör, az első klasszikus: Vulkanland DAC vs Etyeki Borvidék

Weingut Pfeifer ’21 vs Haraszthy Etyeki ’21

Vulkanland Stájerország három borvidékének egyike, mely a tartomány északi részén terül el. Nem véletlen a neve sem, altalaja bazalt, melyre homokkő és tengeri üledék rakódott, melyen izgalmas borok születnek, ahogy az etyeki mészkövön is. Mindkettő széles fehérszőlő szortimenttel, és ezen belül jelentős, 100 hektár feletti, sauvignon blanc területtel rendelkezik. Hát lássuk!

A stájerrel kezdtünk. Intenzív illat, só, kis kenyér, egres, fű, melyek kortyban is jelen vannak, fűszerességgel, zöld fűszerek, kis bors, vegetális és erőteljes ásványos jegyekkel. Só az elején, só a végén. Tetszett. És az etyeki? Kicsit lassabban indul, némi termálvíz is érződik, de aztán, hengerel! A sós, ásványos, vegetális, zöld fűszeres aromák mellett, sárga barack, őszi barack, kis paprika, érettség és ropogás egyben, hosszú korty, szép lecsengés. Pazar!

Herr Pfeifer gyanítom sok párban győzne, de Etyek megrázta magát. Megfordította a párbajt. Ausztria-Magyarország 1-2

Igazi derbi volt, Der Klassiker.

Negyedik menet, második klasszikus párbaj: Südsteiermark DAC vs Mátrai Borvidék

Repolusk ’21 vs Bárdos ’21

Említésre méltó, hogy a Repolusk család tényleg egy tradicionális délstájer borász família, 300 éve foglalkoznak borkészítéssel, és 75 éve palackozzák a boraikat az osztrák-szlovén határtól nem messze fekvő Glantz falu határában, ahol egy Buschenschank-ot (borkimérés) is visznek.

Sajnálatos módon ez a párbaj nem volt annyira izgalmas. A Bárdos egyszerűbb ízvilágot mutatott, lime, zöld alma, citrusok. A stájer nehezebben nyílt, de összetettebb képet mutatott, virág, vágott fű, némi só illatban, a korty citrusos, zöld fűszeres, kis trópusias édeskével és grépfruttal.

Ez a közönségnek is átjött, 23 szavazat, négy ellenében. Zwei zu zwei, egal. Ausztria-Magyarország 2-2

Ötödik, döntő csörte következett.

Érlelt klasszikusok – St. Anna am Aigen (Vulkanland DAC) vs Neszmély (Ászár-Neszmélyi Borvidék)

Weingut Pfeifer St. Anna ’20 vs Kamocsay Neszmélyi Prémium ’20

A Pfeifer családtól egyik prémium terméke a falujukról St. Anna am Aigen-ről elnevezett érlelt SB. A település a magyar-osztrák-szlovén hármashatártól délre fekszik az osztrák-szlovén határ mellett, ahol meredek, 4-500 méter magas, domboldalakon termesztik a szőlőt. Neszmélyben a domb és az SB szintén adott, Kamocsay Ákost pedig úgy vélem nem kell bemutatni.

A St. Anna illatban és kortyban is brutális lendülettel tört előre. Csalán, zöld bors, citrusok, édes barack, bitang savak intenzív játéka volt. És akkor jött a Neszmélyi Prémium. Nem annyira virgonc, de sokoldalú, az egész szájat betöltő. Füge, só, birsalmasajt, kis almáspite, még egy kis só, zöldfűszerek izgalmas, kerek egysége. Nehéz döntés. Így gondolta a nagyérdemű is. Egy szavazat döntött, 14-13 ellenében nyert, a Kamocsay! Ahogy Szobaszlai beverte a végén Izland ellen, úgy döntötte el a borpárbajt a neszmélyi nedű. Ausztria-Magyarország 2-3.

Champion díjat is osztottunk, ahogy a bevezetőben írtam. Mindenki 2-2 szavazattal voksolhatott a legjobb borra.

Eredmény:
I. Haraszthy Etyeki ’21 – 17 szavazat,
II. Kamocsay Neszmélyi Prémium ’20 és Weingut Pfeifer ’21 10-10 szavazat,
III. Weingut Pfeifer St. Anna ’19 és Weingut Wilhelm Thell ’21 6-6 szavazattal. 

Gratulálunk!