A Tavaszi Kvaterka pedig egy olyan rendezvény lett, amely a másik huszonegy borvidékkel szemben egy évjárat bemutató: ilyet, így, senki más nem csinál, sehol sem. Hogy miért, az egy külön cikk témája lehet nyilván, itt nem is tárgyalom ezt a részt tovább.
Van a helyi kiemelkedő fajta, a királyleányka. Ilyen volumenben és főként részarányban máshol nem fordul elő, fajtaborként is majd mindegyik borászatnál is megtalálható, és kifejezetten szép bort ad friss, újborként. Feltétlen érdemes erre a fajtára továbbra is építeni.

A kutya-macska „párviadalból” ezúttal a macsek győzött:
Muffin Királyleányka 2025. Pici maradékcukorral, de még a száraz kategóriában, remek virágos bukéval és ezt követő, hasonló ízzel, közepesnél hosszabb korttyal, egy friss, jóívású sztori. Az este legszebb friss királyleánykája. 90 pont
(A „párviadalhoz”: az Irsai Oreóban Oreó a család kutyusa, Muffin meg a cica neve.)
Egy másik királyleányka, amit ki kell emelni: nagyon szép buké, amit az íz is követ, hosszabb a lecsengés, jók a savak, szép a bor. 89 pont
Az estnek aztán egy kellemes meglepetés vonulata is kirajzolódott, ez pedig egy olyan vörös fajtához kötődik, amely egyre több helyen bukkan fel a magyar borvidékek közül, merthogy az egyiken „új hazára lelt”. No, természetesen nem kell a Villányi Franc-ok stílusára gondolni, ha neszmélyieket kóstolunk, de igazán érdemes próbát tenni, én most hármat is kiemelek.

A fiatalos lendület továbbra is meghatározó a borászatnál. Ami most kiemelkedett, az egy tehát a „cf” volt. A 2024-es Cabernet Franc megmutatta, hogy mitől is érzi magát ez a fajta lassan az egész országban itthon. A srácok egyáltalán nem tették be ezt a verziót hordóba, így egy igazi cabernet franc-os gyümölcsbombát kaptunk, sok-sok ánizzsal, szederrel, jól érhető, könnyed ivású bor. 89 pont
Cabernet Franc 2024. Minimális hordóhasználat révén a gyümölcsös, fűszeres jelleg domborodik ki, még nagyon fiatal, de már érdemes volt bemutatni. 90 pont
Itt viszont a rengeteg többi tétel mellett a cabernet franc hosszan érlelt verziója „rázta meg” magát. A 2019-es bor talán a legjobb korban, a hordós érlelés remek, lekerekített tanninokat, hosszú kortyot eredményezett, de az ánizsos illat és zamat révén nem csalatkozott, aki megkóstolta. 89 pont
A cikk elején leírt kakofóniát pedig a következő, amúgy szintén az est legszebb boraihoz tartozó tételek adják vissza. Van itt ősi magyar fajta, rezisztens, közép-európai világfajta, magyar nemesítés, egykor a borvidék egészét meghatározó világfajta, a szomszédok egykor itt is nagy szerepet játszó nemzeti fajtája. Fajta bor és küvé, csendes bor és pezsgő, fehér és vörös.
Tetszett a furmint és hárslevelű házasításából készült Fókusz küvée is (2025): egy még száraz, de félszáraznak tűnő, könnyed, zamatos, kifejezetten üdítő hangvételű borról van szó. 89 pont
Miklós atya 2025: ez egy héjon áztatott, ezért halvány rózsaszín színű szürkebarát. Remek könnyed, pinot grigio stílusban elkészítve, sok csonthéjas gyümölccsel kortyban. 89 pont
Pista bátyám: egy Kékfrankos 2024-ből könnyedre hangszerelve. Mindössze hat hónapot töltött használt hordóban, így némi érleltség mellett dominálnak a játékos gyümölcsös zamatok. Főként édes meggy és cseresznye, abszolút északibb stílusúként bemutatva a kékfrankost. 89 pont
Horváth Családi Pince
Zenit 2025: igazi zenit, friss, ropogós, tele bodzával és almával, némi nyári őszibarack, feszes savak, 89 pont
Zorro 2025: a fantázianév mögött a három fajta áll, amiből ez a küvé van: zenit, olaszrizling és rozália. Jó kavalkád, zamatos, jól iható, tipikus házasítás, amennyiben az egyes fajták úgy integrálódtak, hogy már nem ismerhetők fel külön-külön. De ez most nem is baj, a bor erénye éppen ez: egy új, önálló entitás. 89 pont
Zenit pezsgő: 2021-es alapanyag, egy évig volt a második erjedés után érlelve. Ennek megfelelően egy nagyon gyümölcs, sok buborékkal rendelkező ital, ahol a buborékok szépek, nagyon kellemesek, hosszan kitartanak. 90 pont

Zweigelt Trilógia II, 2024-ből. Ezt sikerült teljesen kierjeszteni szárazra, majd fahordós érlelésnek is alávetni. Remek bor, a weinvierteli társaira hajaz, az érlelés adott neki egy szép krémes, tósztos jelleget, ami mellett (és nem mögött!) érkezik az ilyen veltelinik tipikus (zöld)almás zamata. Majd eze még váltogatják is egymást, ahogy nyílik a bor. 91 pont
Szóval, jó ez a „Vielfalt”, csak nem biztos, hogy van ennyi erőforrás.
Érdemes lenne a fókuszt arra a pár fajtára helyezni, amelyek ismertek, jól érzik itt magukat, és gondos kezek alatt évről évre egyre magasabb minőséggel jelezhetik a pozitív visszajelzést, a borvidék és az egész kisrégió ismertségéhez hozzájárulva. Megfordítva is igaz: egy általános (turisztikai) marketing koncepcióba tökéletesen illeszkedhetnek a borászok ezekkel a termékekkel önmaguk és a régió fejlődéséhez is hozzájárulva.
És ezek a „fókusz” fajták rendelkezésre is állnak. Ld. a cikk kb. ötezredik és tízezredik karaktere közötti részt. Már ha valaki visszaszámol...