A Vylyan tavaly indította el a Variációk sorozatot, amelyből eddig a rozéval és a syrah-val ismerkedhettünk meg, nemrég azonban egyszerre két cabernet franc mutatkozhatott be. Ez alkalomból Ercsey Dani Debreczeni Mónika birtokigazgatóval beszélgetett, míg Győrffy Zoltán a borokat kóstolta meg.

Nincs bor, nincs írás. Valahogy így telnek mostanság a napjaim. Annyi minden történt, hogy közben nehéz volt az apró örömökre koncentrálni. Aztán szembejön egy bor és megmutatja, hogy az apró örömök nélkül nem tudunk nagyobb célokat sem elérni, magasztosabb eszményeket üldözni, vagy megküzdeni a lényegesebb gondokkal.

Nemrég a Bott Pince járt vendégségben a pécsi Elevenben, Bodó Judit és férje, Bodó József mintegy évtizedes elmaradást küzdött így, le, legutóbb nagyjából 12 éve jártak a Mecsekalján, egészen pontosan a Vince utcában. A telt ház most is garantált volt.

Két bort bontottam a hétvégén, mindkettő elfogyott. Mégiscsak ez az igazi értékmérője egy bornak, nem?

Tavaszi kvaterka. A Neszmélyi borvidék hamar népszerűvé vált rendezvénye. Aki kevésbé járatos ezen kisebb borvidékünk rejtelmeiben, annak is ismerős lehet a név: a pandémia előtti utolsó érdemben, eredeti koncepcióval megrendezett boros esemény volt az országban ez.

Péntek kora este békésen binyózok a Király utcában a Búza tér felé. Arcomon félmosollyal kerülgetem a vendéglátóipari egységekbe vagy azokból ki lépő embereket, hiszen Borboksz lesz a Cornel’s borbárban. A hely vezetője, Jobbágy Kornél barátunk nem hagyta félbe a Kalamárisban elkezdett király kóstolókat, és új helyén is megrendezi az öt súlycsoportba osztott (bor)boksz meccseket.

A Villányi Franc és egyáltalán a magyar cabernet franc előretörése (hiszen Villány nyomán ma alig van borvidék, ahonnan ne bukkanna fel újabb s újabb cabfranc) bizonyosan hatással volt déli szomszédainkra is. Elsősorban azokra, akik a közelből követik nyomon a villányi fejleményeket, így a vörösmarti Josić pincészet is lát benne fantáziát. Mi megkóstoltunk öt évjáratot, hol is tartanak!

Most egy román, úgy értem mindig is román, vagy ha úgy jobban tetszik moldovai borvidékről lesz szó, ami persze nem Moldovában van és sosem volt igazán román, de ennyi ellentmondás már fel sem tűnik egy igazi közép-európai lakosnak…

Bele sem gondolunk, mennyi mindent csinálunk, miközben belekortyolunk egy pohár borba. Abban a kortyban ott van az ember nemesítette borszőlő nyolcezer éve, a borrá válás misztériuma, görög, zsidó és keresztény gyökereink, Jézus tanításai, vagyis a kultúrkör és a hagyomány amiből származunk és amiben létezünk. De ugyanúgy ott van benne az adott borász által követett valamelyik iskola is, aszerint, hogy a borra, mint termékre tekint, vagy éppen a hagyományt kívánja ápolni, bemutatni a boron keresztül.