Van egy kis csapatunk, négy fix taggal. Időnként kóstolunk. Beszélgetünk. Eszünk. Négy ember négy világból. Egy közös pont van: a bor. Pontosabban annyi volt talán az elején, aztán rájöttünk, hogy sokkal több is van. A karantén némileg megakasztotta találkozóinkat, de múlt héten pótoltunk. Volt több apropója is, egy babgulyás a tűzhelyen, két frissen szerzett szőlész-borász oklevél és nyolc bor a Stier Pincészetből.

Ha nem is vagyok rajongó, néha nekem is jól esik meginni egy pohárral, mint most is, a feleségem által készített lecsó mellé. A kenyeret sajnos a boltban vettem, a házi kovászom nem halt meg, de nem is volt sosem, talán majd a következő életemben!

Sokat emlegettem a szentendrei Kőhegybort az elmúlt időben, mialatt a délszláv bortörténetes cikksorozatot írtam. Itt az ideje, hogy többet is megtudjunk róluk és a szentendrei szőlőtermesztésről.

Kultúrtörténeti fricskaként is felfogható, de legyen inkább az elgondolkodás sarokköve, hogy az ortodox kereszténység legszentebb helyén, a görögországi Athosz-hegyen a XIII. század végéig működött egy Bencés monostor is, anélkül, hogy tudomást vettek volna a több mint 200 évvel korábbi egyházszakadásról…

Utolsó karantén interjúnkban (ami mostantól más néven folytatódik) utánajártunk a kadarka eredetének, az ízlés filozófiájának és elméletben meg is nyitottuk SzabóZé borteraszát a hetényi végeken.

Nincs is fontosabb egy jó belépőnél! Sokszor már abban a pillanatban eldől, hogy sikeres lesz-e a találkozó, a tárgyalás, hogy követnek-e az emberek, figyelnek-e ránk, megjegyzik-e a nevünket. Így van ez a borok világában is!

Azért az nem úgy volt, hogy a török jöttére a szerb kétpárevezősök meghúzták Belgrádnál és estére Szentendrén voltak! Volt aki elkanyarodott Szeged felé, mások a Tiszát követve vándoroltak északnak, megint mások nagy lendülettel mentek Szentendréig, de onnan végül visszafordultak és Ráckevén telepedtek le.

Napsütéses szeptemberi késő délután visz az utam a Lenti-hegyre. Számtalanszor bejárt és ismert út ez, de még sosem mentem errefelé azért, hogy interjút készítsek. Most azonban ez a helyzet: Cseke Gábor vár engem, hogy beszélgessünk arról, vajon hogy lesz egy világot járt sommelierből szőlősgazda otthon, Lentiben. Arról, hogy mi hozza haza a fiatal borászt és milyen tervei vannak Lentiben. És nemcsak ott. Cikkünk a Pécsi Borozó 2019/4 számából.