A prof. Zapatero által vezetett spanyol és szerb tudósokból összeállított csapat által végzett kutatás részeként Župa, Toplica, Negotinska Krajina, Šumadija és Vajdaság 163 régi szőlőtőkéből vett mintákon SSR és SNP markerek segítségével azonosították a DNS-profilokat, hogy értékes adatokat tárjanak fel a szerbiai és a balkáni borászat múltjával kapcsolatban.

Az egyik lelet a hercegovinai žilavka fajtához is kapcsolódik. A kutatás kimutatta, hogy a žilavka és a krkošija fajtáknak közös szüleik vannak. A Balkánon a filoxéra előtt széles körben elterjedt romániai eredetű alba imputotato és a lipolist (vagyis a hárslevelű) fajta a žilavka fajta szülőfajtái, ami igazolja e fajta balkáni gyökereit. 

Ez a felfedezés fontos kapcsolatot teremt a furmint (a Balkánon moslavac, pusipel, srebrnac, ezüstszőlő néven ismert fajta) és a žilavka között, ami a furmint balkáni eredetéről szóló elmélet híveinek malmára hajtja a vizet. Mivel a furmint a hárslevelű (lipolist) szülője, a lipolist pedig az žilavka szülője. Ezenkívül az alba imputato egyszerre a furmint szülője és žilavka fajtáé is.

A közzétett adatok a "Szőlő genetikai erőforrásainak valorizálása Szerbiában: a 21. századi szőlőtermesztés genomikai megközelítése" című projekt eredménye, amelyet a Belgrádi Egyetem Biológiai Kara a La Rioja-i Egyetem (Spanyolország) Szőlészeti és Borászati Intézetével együttműködésben valósított meg. A kutatásban részt vett a  Belgrádi Egyetem Multidiszciplináris Kutatóintézete, Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Kara és Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara. 

Forrás: vinopedia.rs