Magyarországon melyik szőlészeti kutatóintézet foglalkozik a betegséggel?

Nincs róla tudomásom, hogy bárki célzottan foglalkozna ezzel a témával. Ez nem azt jelenti, hogy nincs ilyen kutatás, de én nem tudok róla. Ha viszont van, és a szőlész szakemberek nem tudnak róla, akkor a tudományos világ kommunikációja finoman szólva is némi menedzselésre szorul.

A környező országokban is ez a helyzet?

Nem, európai szinten kiemelten foglalkoznak a kérdéssel a franciák és az olaszok, utóbbiak a vektor életmódjára, szaporodásbiológiájára és a terjesztés módozataira is kíváncsiak, főleg ezt kutatják, sőt a lehetséges más vektorokat is kutatják.

Az olvasóink laikusok, mit értesz vektor alatt? 

A terjesztőt, vagyis az amerikai szőlőkabócát.

Ezek szerint nem csak ez a rovar terjeszti a betegséget?

Felmerült már az is, hogy nem. Más kabócák is lehetnek terjesztők, de mondom, ezek a kutatások éppen folyamatban vannak.

Miért nehéz ezt kutatni? Nem úgy működik a dolog, hogy minden kabóca terjesztő, ami átmegy egy fertőzött szőlőből egy egészségesbe?

A fitoplazmák élettana kicsit bonyolultabb ennél, ne úgy képzeld el, mint amikor rúzsos szájjal megpuszil a szeretőd, aztán otthon lebuksz a rúzsfolt miatt. (nevet) Úgy tűnik, hogy a fitoplazmának át kell mennie a kabóca tápcsatornáján ahhoz, hogy fertőzőképessé váljon! Ezután kerül vissza a szájszervén keresztül a következő szívogatásnál. Így kizárható, hogy mechanikai úton, vagy talajon keresztül terjed a betegség. Vagyis csonkázó géppel, kapával, metszőollóval nem lehet átvinni, a talajban maradt gyökérdarabokról sem lehet átvinni a másik növényre. Mindenképpen vektor kell hozzá. Ezzel csak az a probléma - és ez okoz némi nehézséget -, hogy a bizonyításhoz el kell kapni azt a pillanatot, amikor egy bizonyítottan fertőzött kabóca éppen megszúr egy egészséges növényt és utána a növényből emiatt kimutatható a fertőzés. Ez olyan, mint tűt keresni a szénakazalban!

Hogyan lehet védekezni a betegség ellen?

Ha az amerikai szőlőkabóca egyedszámát és a fertőzött növények egyedszámát egyaránt le tudnánk szorítani egy bizonyos szint alá, akkor el tudnánk kerülni a járványt. 

Úgy tűnik, hogy ennek éppen az ellenkezője történik.

A jelenlegi ökológiai helyzetben exponenciálisan nő a fertőzöttség. Nagy a rovarok egyedszáma, aminek éghajlati okai vannak. A kabócák melegkedvelő élőlények, meleg van és nem volt kemény tél sem. A növényvédelmi technológiából az elmúlt években hiányoztak a rovarölős kezelések mert nem volt komoly rovarkártevője a szőlőnek, kivéve a szőlőmolyokat, de azt más technológiával kordában lehetett tartani. Szóval évek óta nem volt rovarölős kezelés a szőlőkben. Az amerikai szőlőkabóca egyébként monofág, vagyis csak és kizárólag szőlővel táplálkozik, de más növényeken is végez próbaszivogatásokat és úgy is átkerülhet a betegség a szőlőre. Úgy tűnik, hogy ilyen növény az iszalag, a bálványfa, a fűzfák, a mogyorófélék. Ezek a bizonyítottak, de valójában nem tudjuk, milyen növények érintettek még.

Van-e egy térkép, ahol nyomon lehet követni az országban a gócpontokat és a betegség terjedését?

Ez részben államigazgatási szakkérdés. A rövid válasz az, hogy nincs. Nem segít, hogy a növényvédelmi szervezet már nem központosított, a hatósági feladatok a megyei kormányhivatalokhoz tartoznak. A jogszabályi keretfeltétel egységes, mégis az értelmezési tartomány elég tág. A Soproni borvidék két megyei kormányhivatal növényegészségügyi szervezetéhez tartozik, a Balaton-felvidéken ez szintén előfordul. A felderítés intenzitásában, az adatok feldolgozásában óhatatlanul különbségek vannak a megyék között és az információk összerakása is nehezen megy. Az sem segít, hogy a laborvizsgálatokat - a betegség megállapításához - Budapest végzi, de az eredményeket a megyék kezelik. Ezek miatt ma Magyarországon, de még az egyes borvidéken sem állnak rendelkezésre összefoglaló számok, adatok. Az más kérdés, hogy részben pont a Pécsi Borozón megjelent, Szabó Zoli által írt cikk hatására a munkacsoportban már feladatként tekintenek arra, hogy összefésüljék és elérhetővé tegyék ezeket az adatokat.

Akad gazda, aki azon kesereg, hogy annak ellenére, hogy célzottan permetezett és kivágta a fertőzött tőkéket, mégis terjed az ültetvényében a fertőzés.

A megműveletlen területekkel teletűzdelt magyar tájon sajnos nagy a statisztikai valószínűsége annak, hogy a permetezés ellenére és minden előírás betartása mellett is a szomszédból átrepülnek a kabócák és tönkreteszik a tisztességesen elvégzett védekezési munkádat. A hangsúly a közös felelősségen van, de ez az egyéni felelősségnél kezdődik! Az új tapasztalatok alapján a felelősségi és cselekvési lánc tele van lyukakkal, a legfontosabb lyuk pedig a földtulajdonos, a szőlőültetvény gazdája, Persze a hatóságnak sincs elég embere, a gazdának bejelentési kötelezettsége van, de még ez sem mindig történik meg. 

Hogy érted, hogy az egyéni felelősség a legfontosabb?

Magyarországon a tulajdonhoz fűződő viszony meglehetősen egyoldalú és felelőtlen. A közép-európai társadalmak furán szocializálódtak, ismerik és szeretik hangoztatni a tulajdonnal kapcsolatos jogokat, de a kötelezettségekről szeretnek megfeledkezni. Ez a probléma origója. A másik probléma az, hogy a diktatórikus módszerek társadalmi feszültségekhez vezethetnek. Már pusztán a kötelezettségek számonkérése is, hát még az esetleges cselekedet, a szőlő kivágása a tulajdonos beleegyezése nélkül! Amúgy a hatóságoknak, több jogszabály alapján is lenne lehetősége eljárni, de miután ez részben politikai kérdés is (nem a választásra gondolok, egyszerűen senki nem szeretne sok elégedetlen embert látni mondjuk a falujában, vagy a járásban, a megyében), ezért a különböző hatóságok előszeretettel mutogatnak egymásra, hogy először nekik kellene lépni. De fordítsuk meg a dolgot. Ebben a helyzetben a hatóságoknak, a jogalkotónak és mindenkinek megvan a lehetősége, hogy végre rendet csináljon, mert végül is 1990 óta ebben az országban a földtulajdonhoz és az ültetvényekhez tartozó kötelezettségeket még senki nem tudta és nem is próbálta keményen betartatni. Most muszáj lesz, különben a szőlő- és borágazatnak itt a vége.

Milyen lehetőségekről beszéltél?

A Hegyközségnek van lehetősége kivágatni egy ültetvényt és büntetni is. Mondjuk ebben az esetben a büntetésnek nincs sok értelme, ezzel még egy járványt sem fékeztek mega világtörténelem folyamán. Viszont a hegyközségnek nincsen pénzügyi kerete a kényszerkivágásra. Ha ezt egy külsős vállalkozóval csináltatod meg, akkor egy hektár teljes felszámolása nagyjából 1 millió forint, és ez egy közepesen elhanyagolt ültetvényre igaz, nem egy iszalaggal benőtt, bálványfákkal tűzdelt területre. De ha nincs rá pénze a Hegyközségnek, akkor mi a megoldás? Nos, van erre egy kialakult jó gyakorlat, a parlagfű kényszerkaszálása. Ott van erre egy állami alap, nem várják meg, hogy több büntetés után valaki majd reagáljon, hiszen az nem oldja meg a problémát. A cél az, hogy az allergént visszaszorítsák a területen, szóval kimegy egy felszólítás, annak van egy határideje, ha nem történik semmi reakció, akkor egy közbeszerzésen kiválasztott vállalkozó kimegy és elvégzi a munkát, a költségeket pedig vagy közigazgatási eljárásában próbálják behajtani, vagy rájegyeztetik a tulajdoni lapra széljegyzetben. Évek alatt ezeknek a pénzeknek egy jó része bírságként, végrehajtásként visszakerül az alapba, de azt is látni kell, hogy egy jelentős része soha nem fog megtérülni.

Jól tudom, hogy van egy 30%-os határ, amit ha elér a fertőzöttség, akkor kényszerkivágást rendelnek el?

Igen, erre idén már volt példa a zalai, a badacsonyi és a soproni borvidéken is.

Ilyenkor a gazda számíthat kártérítésre?

Két fajta károsítót különböztetünk meg növényegészségügyi szempontból. A zárlati- vagy karanténkárosítók az egyik. Pillanatnyilag ez a státusza a fitoplazmának. Megpróbáljuk intézkedésekkel elkerülni a behurcolását bizonyos területekre. Ilyen esetekben egy kényszerkivágásnál a magyar állam - előbb vagy utóbb - kártérítést fizet a kivágott ültetvény után. Ez részben az újratelepítést fedezi, részben a bevételkiesést pótolja egy átlagos szőlőfelvásárlási ár és egy átlagos termésmennyiség alapján. Ha nem tudtuk megakadályozni a károsító behurcolását és elterjedését, akkor előbb vagy utóbb járványügyi szempontból átsorolják egy másik kategóriába. Így lesz valami veszélyes károsító. A kötelezettségek ugyanazok ebben az esetben is, de az állam nem köteles kártérítést fizetni. Könnyű belátni, hogy ha a helyzet eszkalálódik, nagyon gyorsan át fog sorolódni az aranyszínű sárgaság a második kategóriába, hiszen a költségvetésben is vannak prioritások.

Ha jól értem, akkor adott egy módszer, az általad említett parlagfűkaszálás módszere, amit adaptálni lehetne a fitoplazmára. De még ott van problémaként, hogy nem ismerjük a fertőzött ültetvények helyzetét.

A Hegyközségi rendszer zárt. Radar alatt marad az a gazda, akinek kétezer négyzetméter szőlője van a hobbikertjében, ez alatt a méret alatt nem tudjuk ellenőrizni az ültetvényeit, mert nem kötelező a tagság. Nagyon sok olyan volt szőlőterület van, ami már nem a művelési ágban van nyilvántartva, kivett terület a földhivatalnál. De ott is van elvadult szőlő a dzsindzsa alatt, a kabócát pedig nem érdekli, hogy szépen van-e művelve az ültetvény! Ezt felmérni irgalmatlan meló, rengeteg agrármérnökre lenne szükség, hogy az ország minden településén állandóan határbejárásokat, ún. határszemléket tartsanak és listát vezessenek a földhivatalnál bejegyzett művelési ág és a valóság kapcsolatáról. Akkor lehetne felszólítani vagy büntetni a nem megfelelő művelés esetén. Törvény van rá, de nincs ember, hogy betartassa. A határszemlék nincsenek elvégezve, mert a kormányhivataloknak és a növényvédelmi hatóságoknak sincsen bérkeretük arra, hogy elegendő embert alkalmazzanak.

Ezek után mit tudsz javasolni annak a gazdának, akinek még nem fertőzött az ültetvénye? Hogyan kerülje el a fertőzést, ha a szomszédait már évtizedek óta nem látta a hegyen és tele van a környéke elhanyagolt ültetvényekkel?

Kövesse a permetezési javaslatokat és előírásokat, mind a hatóanyagok, mind a kijuttatási idők tekintetében. Gyakoroljon nyomást a saját hegybírójára, hogy kezdje el a művelésbe vétel forszírozását a jogszabályok szerint. Jelentse be a földhivatalnál a szomszédainak a nem művelési ág szerinti művelését és imádkozzon. Tulajdonképpen ennyit tudok mondani.

Ne haragudj, de ez édeskevés annak, akinek az élete munkája benne van abban az ültetvényben!

Annyit még hozzá tudok tenni tanácsként, hogy felül kell bírálni a kialakult növényvédelmi technológiát. Újra figyelmet kell fordítani a tavaszi lemosó permetezésekre, mert ezzel lehet ritkítani az áttelelő tojásokat. Sajnos a szárnyas alakok rajzása az érési idővel egyidőben van, akkor nem lehet védekezni a szőlőben, de mivel a globális felmelegedés miatt előrébb került a szüretek időpontja, célszerű beilleszteni még a szüret után egy rovarlőszeres permetezést. 

Tételezzük fel, hogy már ott van a szőlődben a baj. Ha gyanús tőkéket találsz, mit kell csinálni?

A hivatali út a következő: a megyei kormányhivatal talaj- és növényegészségügyi hatóságánál jelezned kell, hogy fitoplazmagyanús tőkéket talált az ültetvényében. Ha ezt nem akarod megtenni, akkor ezt a bejelentést az illetékes hegyközségen is meg lehet tenni. (Idén mi is megtettük ezt a gazdák helyett, 2025-ben eddig majd 200 helyrajzi számot jelentettem csak a Soproni borvidékről.) Akkor kijön a hatóság, mintát vesznek, elvégeztetik a molekuláris genetikai vizsgálatot, hogy biztosak legyenek benne, hogy az aranyszínű sárgaságról van szó (a másik fitoplazma, a feketevesszejűség nem zárlati kártevő, de a tüneteik alapján a kettőt nem lehet megkülönböztetni!). Ha megvan az eredmény, kijelölik a fertőzött tőkéket, amiknek a kivágásáról határozatot hoznak, aztán ki kell vágni, azt ellenőrzik, majd jön a kártérítési rész, amit már az előbb elmondtam. Ennek az átfutási ideje elég hosszú, hetek, hónapok. Járványügyi szempontból a gazda akkor teszi a legjobbat, ha a fertőzésgyanús tőkét lepermetezi a kabócák ellen és utána azonnal kivágja. Az a baj, hogy ha zárlat alatti területről beszélünk, akkor ezt meg is teheti a gazda (sőt, köteles is megtenni), vagyis a bejelentés után ki kell vágnia a tőkét, de ha nincs zárlat alatt a terület, akkor hivatalosan meg kellene várni a laboreredményt, különben a kártérítésre sem lesz jogosult. Viszont a laboreredményig tartó hetek, hónapok alatt azok a kabócák esetleg az egész ültetvényt megfertőzik. 

Kétségbeejtő a helyzet, amit felvázolsz!

Az, de most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!

Az egész megelőzésben, az információterjesztésben, a felvilágosításban elévülhetetlen érdemeket szerzett egy öntevékeny csoport, akik a Veszprém megyei növényorvosi kamara tagjaiból, badacsonyi és zalai szőlőtermelőkből verbuválódtak,. Ők fedték fel a jogszabályi anomáliákat, terepi tapasztaltokat gyűjtöttek, megfigyeléseket végeztek és próbálják szintetizálni az összegyűjtött információkat. Az ő segítségükkel jött létre egy védekezési terv és egy lista a teendőkről, amit eljuttatunk az agrárszakigazgatás megfelelő helyeire. Reméljük megértő fülekre talál ez a rendszerbe szedett javaslatcsomag. Nem csak segítséget kérnek, nem csak bírálnak, hanem konkrét javaslatokat dolgoztak ki. Kutasiné Pap Éva, Tarsoly Róbert, Czanka Angelika, Keszler Viktor és társaik rátenyereltek a dudára és nem engedték el, ha tíz év múlva is lesz még magyar bor, azt nekik köszönhetjük.