418: összesen ennyi dűlőt tartalmaz az Európai Unió által jóváhagyott tokaji termékleírás. Tokaj dűlői becslések szerint 380 vulkáni kúpon fekszenek és Szepsy István szerint 63 különféle kőzettípus különböztethető meg a borvidéken. Ehhez jön még számításba a termőtalaj változatossága, és könnyen láthatjuk, hogy geológiailag a tokaji borvidék sokszínűsége párját ritkítja.

Egy birtoklátogatás és aszúszüret volt tokaji utazásunk elsődleges célja, de aztán egy tartalmas beszélgetés kerekedett Laurent Comas-val, a tokaji Pajzos francia-katalán származású birtokigazgatójával. Az interjú eredetileg a 2018/4, téli lapszámunkban jelent meg.

Egy kis tokaji falu egy kis budapesti borbárban, a Fő utca egyik ékkövét jelentő Bottega del Vinoban mutatkozott be azoknak, akik talán még kevesebbet hallották volna Tarcal nevét. A rendezvény apropóját a közelgő Bűbájos Hétvége adta – erről még szót ejtünk a későbbiekben, de haladjunk szépen, időrendi sorrendben.

Van aki a tájat, van aki a fajtát, mások a borász keze munkáját, megint mások a természet erejét kóstolják egy pohár borban. És vannak, akik csak egy pohár bort. Minden kóstolás más. Nincs két egyforma kóstoló, egyforma bor, egyforma pillanat. Ezért is lehet, hogy amikor egy palack bort megbontunk, nagyon ritkán tudjuk garantálni az élményt. Hiába értékeljük kiválóra az adott bort, ha egy rossz pillanatban érkezik, ráadásul olyan étel mellé, amivel még világosban is kerülnék egymást.

Különleges eseményen volt szerencsém részt venni, ahol kollegámtól vettem át a lantot ideiglenesen, ez pedig nem más volt, mint a 19 Bar&Shop által szervezett immár harmadik rumkóstoló március 9-én. Finomabbnál finomabb rumokat kóstoltunk, a hangsúly megkérdőjelezhetetlenül a kiemelkedő minőségen volt.

A forradalom kitörésének évfordulóját sokféle módon ünnepelhetjük meg méltóképpen – például 19 válogatott kadarka végigkóstolásával. Ehhez nekünk, budapestieknek még csak messzire sem kellett elzarándokolni, szinte házhoz jöttek a borok. Pontosabban pincéhez, hiszen a kóstolóra a budakalászi Kálvária Pincében, Kézdy Dániel szentélyében került sor.

Áprilisban hetedik alkalommal zötyögnek Pécsre csomagküldőkkel, postával, személyesen a világ minden tájáról a portugieserek. No jó, leginkább Közép-Európából, de volt már kivétel. Az idén március végéig lehet jelentkezni és borokat küldeni, az első osztrák, német és szlovák fecskék már a dolgozómban raktak fészket, én viszont egy villányit bontottam magamnak, emlékeztetőül, milyen is egy portugieser.

Összesen három olyan rendezvény van, amin igyekszem minden évben ott lenni. Ráadásul ezek közül kettőt már meg is tartottak idén, az egyik a Furmint Február Nagykóstoló, a másik pedig a Bikavér Párbaj volt. Utóbbi idén még a februárba csúszott, így annak 22. napján ismét összejöttek Eger és Szekszárd borászai, hogy megmutassák a borkedvelőknek, mit jelent a bikavér 2019-ben.

Mi köti össze Deutsch Anita színművésznőt, Micheller Myrtill jazz-, és swingénekesnőt, Lics Judit borásznőt és Salamon Judit projektmenedzsert? A borok szeretete és a Budafoki Pincejárat szervezése. A három évvel ezelőtt indult rendezvénysorozat színes boros és kulturális programokat kínál az Európában egyedülálló, közel 100 km hosszú budafoki pincevilágban. A 2019-es tervek mellett a Lics pincészet boraiba is belekóstolhattunk a pincészetnél megrendezett pincesétával egybekötött sajtótájékoztatón.

A cirfandli talán sosem volt egyszerű téma a pécsi borvidéken. Ha valaminek van ismertsége innen, akkor azt ez a fajta hozza. Eladható, keresett, érték. De vajon jó bor-e? És minden esetben? Az elmúlt évek során elég sok cirfandlit kóstoltam már, pécsit és osztrákokat is természetesen. Nem sok igazságtartalma lenne, ha azt állítanám, a megoldás következik az alábbiakban.