Annak látom most meg lassan a jó oldalát, hogy a Pécsi Borozóval visszavettünk egy kicsit a tempóból, a print megszűnésével az idő feszessége lazult, a kötelezettségek ritkultak. Azt is mondhatnám, akkor kóstolok, ha érdekel, akkor mozdulok ki dolgozószobámból, ha nagyon érdekel. Bock Valér Libra-estéje például nagyon érdekelt.
Boros témákkal foglalkozó médiumok Márton-nap előtt, alatt (és után is) nyilván a Márton-napi újborozás szokásával voltak tele, pro, de inkább kontra. Újbort kóstolni, ez kétségtelenül sikk és trendi lett az elmúlt 15 évben, és az ennek megfelelő újborkészítési láz is elérte a borászokat. Az újborokkal kapcsolatos szakmai fanyalgások is megjelentek ezzel párhuzamosan.
Rossz ember lettem, posztoltam ki Facebookra, miután nem tudtam megállni, hogy ne vegyek a sarki közértben két 2020-as újbort. Pont aznap hoztam le egy cikket az Azonnalin arról, hogy meg kell állítani az újborlobbi nyomulását és valahogy mederbe terelni ezt az egészet, mire beérve az Esselungába elcsábulok pár friss sangiovesetől és pinot nerotól, drága Bolgár úr, hát hogy van ez?
Itt a vége, fuss el véle, gondolta az egyszeri szerző, mígnem kiderült, hogy ehhez azért Szávaszentdemeternek, a Dunának és Erdővégnek is van némi szava. Vacsorára azért csak hazajutott, hála az égnek!
Még hogy a furmint csak Tokajban az igazi! Hiszen a Fertő-tó körül évszázadokon át ez volt a fő szőlőfajta és nem holmi kékfrankosok és zweigeltek! Ez a bor meg is mutatta, hogy miért.
Itt az idő, hogy főhősünk egy konferencián ülve tudja meg, hogy ha nem ért szerbül, ne is reménykedjen, hogy hozzájuthat az információkhoz errefelé. Viszont Belgrádban jó a pizza is, nem csak a csevap!
Fehér és fekete, jin és jang, Makó és Jeruzsálem. Összetartoznak, még ha távol is vannak egymástól. Ugyanez a helyzet a Szerémség nyugati végének két borászati központjával, a horvátországi Újlak és a szerbiai Erdővég pincészeteivel is.
Szerzőnket nem győzik meg a huszonéves marketinges lányok, bármennyire is próbálják. Ő a jó borban hisz, no meg a nagy beszélgetésekben, főleg ha végre a kedvenc terepére, az irodalomra tévedhet. Inenntől már csak a sült malac van hátra…