Az első Portugieser du Monde nemzetközi borversenyt 2013-ban hívta életre a Pécsi Borozó szerkesztősége, mégpedig a portugieser fajtából készült borok népszerűsítése érdekében. Idén változatlan céllal, immár tizedik alkalommal mérettettek meg a nevezett borok, az utóbbi években már a Villányi borvidék szervezésében zajlik a borverseny.

A versenyre négy kategóriában lehetett nevezni: fiatal portugieserek (2024-es évjárat); évjáratos portugieserek (2023 vagy korábbi évjárat); minimum 50%-ban portugiesert tartalmazó házasítások és portugieser különlegességek (fehérborok, rozék, pezsgők, desszertborok). A hatvankét nevezett bor közül kategóriánként a legjobbak az alábbiak voltak:

• Champion-díj (fiatal portugieserek): Szemes Pincészet Villányi Portugieser 2024 (Magyarország)
• Champion-díj (érlelt portugieserek): Jackfall Bormanufaktúra Gesztenyés Portugieser 2022 (Magyarország)
• Champion-díj (házasítások): Weingut Christine & Harald Schachl Schlosskeller 2023 (Ausztria) 

Nagy aranyérmet továbbá még Gere Tamás & Zsolt Pincészete Portugieser 2024 bora érdemelt ki, emellett további tizenkettő aranyérmet osztott ki a külföldi és hazai borszakértőkből álló zsűri:

• Gáspár Pincészet Portugieser 2024
• Gere Tamás & Zsolt Pincészete Gere Zsolt Redy 2024
• Günzer Tamás Pincészete Portugieser 2024
• Jackfall Bormanufaktúra Gesztenyés Portugieser 2020
• Lelovits Tamás Pincészete Villányi Portugieser 2024
• Mikeházi Pincészet Portugieser 2023
• Szende Pince Villányi Portugieser 2024
• Tiffán Imre és Fia Kft. Villányi Portugieser 2024
• Vinska klet Metlika Portugalka 2024
• Vylyan Pincészet Macska Portugieser 2024
• Weingut Christine & Harald Schachl Granat 2023
• Weingut Christine & Harald Schachl Blauer Portugieser 2024

Az aranyérmeken túl a zsűri 39 ezüstérmes bort is kitüntetett.

A díjátadó ünnepséget a Portugieser Du Monde Kóstolófesztivál keretében rendezték meg április 26-án a pécsi Magtárban, ahol az érdeklődő közönség is találkozhatott a legnépszerűbb borokkal és termelőikkel. A programon mi is részt vettünk, mégpedig a Pécsi Tudományegyetemen vendégeskedő olasz kollégáink társaságában.

Jómagam csak rövid időt tölthettem itt, más elkötelezettségek  egybeesése miatt, viszont néhény portugiesert azért megkóstoltam, a nagyaranyérmes Gere Tamás és Zsolt portugiesert jómagam is kiemelkedőnek találtam a friss évjáratból, ahogy a Szemes 2024-es is szép élmény. A champion Jackfall-bor most nem volt jelen, de majd egyszer külön írunk az érlelt oportóikról, viszont a külföldiek nekem most picit csalódást okoztak. Harald Schachl most is bebizonyította, hogy nemzetközi szinten is mestere a jó portugieser készítésének, az eddigi tíz év alatt a legtöbb aranyérmet és champion-díjat ő szerezte,  de mellette két bor tetszett igazán, a friss szlovén Metlika és az évjáratos szlovák Terra Parna. 

Carlo Contu barátunk bevállalta a kóstolást szélesebb merítésben és meg is írta élményeit, amit az alábbiakban osztunk meg. 

A megszokás megtörése: egy szárd ember első portugieser-kóstolója

Olaszországinak lenni és egyben borkedvelőnek lenni egyfajta áldás: oly sok szőlőfajta vár felfedezésre, számtalan borászat látogatható meg, egy nagy és folyamatosan növekvő piac – bármelyik borrajongó álma. De mint minden jónak, ennek is ára van!

Szardíniából származom, egy olyan régióból, amely különösen az elmúlt 10-15 évben a bortermelés exponenciális növekedését tapasztalta, nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is. A helyi szőlőfajták újra felfedezése elképesztő diverzifikációhoz vezetett: ha húsz évvel ezelőtt a vörösborokról szóló beszélgetés leginkább a cannonau vagy a carignano körül forgott, ma a bovale, a monica, és még olyan nemzetközi fajták is, mint a syrah és a merlot, a mindennapi kép részét képezik. Nem meglepő tehát, hogy a legutóbbi Vinitaly-n – Olaszország legfontosabb borvásárán – az Olaszország legjobb borászata díjat egy szardíniai borászat, a Cantina del Rimedio nyerte el – amely szülővárosom, Oristano büszkesége is.

De, ahogy mondtam, minden áldozatnak ára van. Az olyan borkedvelők számára, mint én, akiknek nincs borszakmai hátterük, a legnagyobb kihívás valójában a bátorság megtalálása az új dolgok kipróbálásához. Az, hogy ilyen széles választék áll rendelkezésre a közelben, néha megnehezíti a bátorság megtalálását valami ismeretlen kipróbálásához: hajlamosak vagyunk ahhoz ragaszkodni, amit ismerünk és szeretünk, ahelyett, hogy kockáztatnánk valami új kipróbálását. És ha ez igaz a nemzeti fajtákra és borászatokra, akkor még inkább igaz a nemzetközi borokra, különösen azokból az országokból, amelyeknek a borhagyományai kevésbé ismertek – és kevésbé esetek áldozatául a mindent átszövő kereskedelmiesítésnek – Olaszországban.

Ezért volt a szombati, április 26-i Portugieser-rendezvényen való részvétel egyszerre izgalmas és frissítő élmény. A Villányi borvidék remek szervezésében és a pécsi Magtár Rendezvényház csodálatos környezetében megrendezett esemény mintegy húsz borászatot hozott össze, akik portugieser boraikat – és még sok mást! – mutattak be. Számomra ez több okból is igazi szemfelnyitó élmény volt.

Az első maga a portugieser, azaz kékoportó szőlő, amelyet nem ismertem, és nemcsak finomnak, hanem nagyon sokoldalúnak is találtam, mind az ételpárosítás (a lágy sajtoktól a sovány húsokig), mind a kóstolt ízek figyelemre méltó különbségei tekintetében, attól függően, hogy milyen borászati technikákat és érlelési folyamatokat alkalmaztak.

De talán a legfontosabb felfedezés maga Villány volt. Magyarországra érkezésem óta mindenki azt mondogatta, hogy látogassam meg, de fogalmam sem volt, hogy ez egy ilyen jól szervezett borvidék – amilyen nekünk Szardínián nincs igazán. Inspiráló volt látni, hogy ennyi borászat dolgozik együtt egy igazi "Villány márka" létrehozásán, mindegyik saját stílusával, de mind ugyanabba az irányba húzva.

És működik! Ezzel valójában egy igazi közösségként támogatják egymást, ami a boraikat felismerhetőbbé és vonzóbbá teszi a piacon. Ez egy igazán briliáns ötlet, amelyet még jobban kellene követni – hogy a következő szardíniai borrajongónak ne kelljen Pécsig várnia, hogy felfedezze ezeket a fantasztikus borokat!

Fotó: Gadget Fotó - Kiss 'Gadget' Zoltán